Kultúra, mint élvezet

2010 november 11. | Szerző:

A film engem elvarázsolt, szeretem Julia Robertset egyébként is, mert mindig mosolyog, és nagyon tetszett, hogy nem egy bombanőnek ábrázolták, hanem egy hétköznapi nőnek. Utazás, ételek, önmegismerés és szerelem van benne, amire mindenki vágyik, de persze tragédiák is, hogy szembeállítsák eme dolgokat, hogy értékelni tudjuk a jót. Az  “angyali szomszéd” ezzel kapcsolatosan küldött is egy idézetet a filmből, de a céges gépemen maradt, de holnap ígérem pótolom, ha már írtam róla.
Most pedig térjünk rá a könyvre.

Van egy rejtett világ Magyarországon, ahol mindent pénzben mérnek. A rangot, a boldogságot és a szexet is. Szalai Vivien erről írt egy könyvet, Hamis gyönyör címmel. Döbbenetes volt. Nagyon érdekelt, hogy mi viszi rá a férfiakat és mi a nőket, hogy keressék egymás társaságát, potom 1000 euróért, mindez egy órába belesűrítve. A férfiakat 1. pénzért mindent megkaphatnak, 2. otthon nincs minden rendben, 3. olyan szexuális vágy van benne, amit a párjával nem tenne meg pl. agresszió

A nőket pedig semmi más, mint a pénz utáni őrült vágy.

Érdekes téma ez, és szerintem, ha meg van még mindig bennünk a gyermeki kíváncsiság, és kérdések, amelyeket fel merünk tenni, akkor bizony válaszokat is kapunk. Akár ebben a témában, akár bármi másban. Nyitottnak lenni nagyon fontos szerintem, bár tudom, hogy ezzel támadási felületet is adunk, de egye fene, sokkal több jó jön be azon az ajtón, mint rossz. 🙂

Duma hozzászólásáról jutott ez eszembe, és köszönöm Neki is. Néha egy egyszerű, őszinte kérdés, sok mindenre választ ad. Valójában mi a baja édesanyádnak? Mi az ami frusztrálja, ami miatt magára akarja irányítani a figyelmet? Nagyon nagyon sok erőt és boldogságot kívánok Neked. 🙂

Címkék:

Villámcsapás

2010 november 11. | Szerző:

Van egy angyali naptáram, biztosan sokatoknak van, minden napra vannak gondolatok, íme a Villámcsapás napjára szóló: Az angyalok sokféle alakban jönnek el hozzánk. Lehetnek mennyei lények, a
fény hozói, a szomszédaink vagy arra járó idegen – fogadjuk őket
nyitott szívvel.

A mondjuk szomszéd személyében jelent meg, akinek volt egy olyan kapcsolata, amiben volt egy imádott nő és 2 gyermek. A gyermekekkel együtt nem tudtak kijönni négyesben, s mikor ezt elmesélte, akkor döbbentem rá, hogy hiába szerettem volna én ER-re ráerőltetni a “családot”, ha Ő még nem kész akkor nincs túl sok értelme. Szóval “meglátogatott” az angyal, akivel eddig párhuzamosan ment az életünk, de csak most keresztezték egymást. Jelentem nyitott szívvel fogadtam és elvarázsolt…..

Címkék:

Kor, mint érettséget mutató

2010 november 9. | Szerző:

Olvastam egy tanulmányt, miszerint a tökéletes ???? házasság és kapcsolat titka, ha a két fél között 2-3 év különbség van, és hasonló társadalmi szintről származnak. Na, ennek jócskán látjuk ennek az ellenpéldáját a mostani társadalmunkban, de ízlések és pofonok, ahogy szokták mondani 🙂
A gyerekvállalással kapcsolatban szintén készült egy tanulmány miszerint a nőknek 26 és 30 év között kellene megszülniük az első gyermeküket. Hát én 24 éves voltam és fülig szerelmes, de annyira képzeljétek el, hogy semmilyen hibát nem véltem felfedezni a Hercegnő apukájában.Miután megszületett, mintha fejbe vágtak volna egy bunkóval, és vettem észre azokat a dolgokat, amit már hamarabb látnom kellett volna. A mai napig próbáljuk a jó viszonyt fenntartani – néha nem könnyű, de azt hiszem ezzel sem vagyok egyedül az egyedülnevelők táborában -, de soha nem bántam meg, hogy a kis Hercegnőm itt van velem. Ma már lassan 5 és fél éves és tényleg olyan, mint egy hercegnő – és persze, most is elfogult vagyok 🙂 – de néha sajnálom, hogy nem lehet 100%-ig GYEREK, hanem így kettesben élve, olyan mint egy TÁRS.   

De ez is már egy újabb téma.

Annának még annyit, hogy a blogját én is szívesen olvasnám, mert 2 gyerek azért komoly logisztikát, türelmet és még sorolhatnám, mi mindent igényel. :-))))) Sok boldogságot és mindenféle jót kívánok Neki.

Címkék:

A jel

2010 november 9. | Szerző:

Tegnap néztem egy sorozatot és annak ellenére, hogy kis vicces, bugyuta van benne mondani való. Így jártam anyátokkal a címe. A szereplők neveit most kihagynám, mert nem ez a lényeg. Szóval van egy házaspár, akik összejárnak a barátaikkal, kiknek hol van hol nincs párkapcsolatuk. A pár férfi tagja már úgy érezte, hogy megérett az apaságra, de a női fél még nem. Megbeszélték, hogy addig míg meg nem találják mind az ötük – a barátai társaság – alteregóját, addig nem kezdenek bele a gyerekgyártásba. A film közepén “megtalálták” az ötödiket is, de közben rájöttek, hogy az bizony az igazi barátjuk csak beöltözött külföldinek, hogy könnyebben csajozzon más nemzetiségű nőkkel. 🙂
Aztán meglett az “igazi alteregó” is. Bár csak a pár női tagja látta annak, a többiek nem. Eddig még lehet kicsit kusza Nektek, mit is akarok írni, de ígérem máris jön. 🙂
Tehát a tanulság. Az Univerzum -ahogy ő fogalmazott – csak akkor tud üzenni, ha már éretté váltál egy dologra, és azt akarod látni, amit szeretnél. Addig küldheti az üzenetek, kicsit csepegtetve, vagy esetleg ránk zúdítva, ha még nem vagyunk készek nem fogjuk észrevenni amit kell.

Mindez azért volt érdekes, mert ER is mindig azt mondta, hogy vár valami jelre, hogy milyen döntést hozzon meg……

Címkék:

Munka, mint terépia

2010 november 6. | Szerző:

Szóval a munka..

Én emelnék egy szobrot a nagyszülőknek, mert nélkülük sokszor nem mennének a dolgok. Amikor beteg a Hercegnő vihetem hozzájuk, mikor egy szabad estét szeretnék vihetem hozzájuk, mikor sokáig dolgozom vihetem hozzájuk.

Lassan 3 éve dolgozom. Most jelenleg 2 helyen is teszem ezt, de volt olyan, mikor 3-ra halmoztam eme “élvezetet”.

A szülővárosomba költözés után, bizony a munkába menekültem és kényszeresen bizonyítani akartam elsősorban magamnak, hogy tudom én még ezt csinálni és sikerül visszarázódni a társadalom által felállított normákba. Bár sok áldozattal, túlórával és hétvégenkénti dolgozással is járt, de mostanra sikerült újra felérnem a szamárlétra ama helyére, ami még egy kicsit fentebb is van, mint amikor abbahagytam.

És a kis Hercegnő is megtanulja szépen lassan, mi a pénz, hogy lesz, és mennyit költhetünk és meg is érti, ha valamire éppen nincs. Kicsit elfogultan, de nagyon nagyon okos az én kis Drágám…

Címkék:

Kegyes hazugság – Ajándék

2010 november 6. | Szerző:

Egy egyedülálló anya, aki élvezi, hogy már nem csak anya és feleség, hanem nő is, mindig nagy dilemma előtt áll, hogy mikor mutassa be az éppen aktuálisat, illetve ha sajnálatos módon vége szakad a románcnak, akkor mit mondjon a gyerkőcnek. Főleg, ha mindenki megszerette a másikat, de valamilyen okból mégsem működik a kapcsolat. Nézzük az elejét.Lopott órák és esték, valamint apalátogatásos hétvégén “szabadnapok”. Aztán, amikor ez már nem elég, akkor jön a bemutatkozás. Én a kis Hercegnőmön azt vettem észre, hogy eleinte, persze nagyon kedves, meg tündéri de kicsit utálatos,és igencsak feszegeti a húrt nálam és a másiknál is. Aztán mikor pár hónap elteltével megszereti – mint most ER-t, akkor egy igazi Angyalka. Megérthető, hiszen valaki belekerült az életünkbe,és már nem csak Ő van, megszeretheti-e a másikat, meddig marad az életünkben kérdések vannak benne. Aztán jön a közepe, a Pasi igazán szereti-e a gyermekemet, tudja-e kezelni, tudja-e milyen változásokkal jár az, ha az esték hármasban telnek, elbizonytalanodik vagy sem.
Majd a befejezés…. Nemcsak nekem, de neki is nehéz. Az ő szintjén én mindig őszinte vagyok vele.De ez a mostani nagyon nehéz. Azt gondoltam Ő lesz az, akivel innentől egy hosszú kapcsolat útjára lépünk és akár 4-esben folytatjuk az utunkat.

Szóval vettünk egymásnak kissé drága, de tökéletes ajándékokat, örültünk, és még egy estét együtt töltöttünk….

Azt gondolom megfelelő időpont nincsen se az elejére se a végére….

Címkék:

Na, de kinek nem?

2010 november 4. | Szerző:

 Szóval a nagy egyedüllét alatt, azért volt szerencsém egy-két úriemberhez… 🙂

Először mindenkinek tetszett a bevezetőben említett dolog, aztán, amikor komolyabbra fordult volna, rájöttek vagy Én, hogy ez még sem az aminek lennie kellene. De most itt van ER, aki egy aranylábú, és még jogász is, meg pénzügyi zseni és nagyon egyedülálló férfi.. (hál’ Istennek végreeeeeeeeeeeee) Na, az elején, volt nagy rózsaszín köd, meg tervek, aztán a döbbenet, hogy ő még nem valósította meg Magát…. és rögtön készen kapna egy családot. Majd jöttek a szülők.Számomra itt jött a döbbenet. Az előítélet rengeteg emberben ott van, van akik tudják kontrollálni van akik nem. Na most ők az utóbbiba tartoznak. Név és személyes találkozás nélkül elítélnek, mert van egy gyerekem, és ezt nyomdafestéket nem tűrő szavakkal fejeztek ki.

Kérdem én, hogy az érdekes, hogy miért van egyedül az a nő??? Lehet, hogy verte a férje, lehet, hogy terhesen hagyták el, lehet hogy megcsalták és ezt már nem lehet a szőnyeg alá söpörni  vagy csak egyszerűen nem működött a házasság és véget vetettek neki. A mai világban miért is olyan nagy gond ez? Miért kell elítélni???

Aztán persze tudat alatt ez működik a másikban (folyamatos feszültség a szülőkkel,),és minden probléma felnagyolódik, majd jönnek a nézetkülönbségek és az egymásnakfeszülés.

Aztán eljön az idő, mikor már nem mennek a dolgok, de minden más, az agya, a teste, a kémia és a biológia :-)))) 18-as karika…… Hűűűűűűűű, a gyengeség és  kisördög ott van, aztán marad a Hercegnő nélküli találkozások és lopott buja éjszakák, beletörődve, hogy ez nem megy, de valami mégis kell.

Aztán kettesben otthon a Hercegnővel – kislányommal – azon tűnődök, mennyire marad gyerek és mennyire alakul át társsá itt mellettem szuszókálva. De ez már egy újabb bejegyzést érdemel… 🙂

Címkék:

Az első

2010 november 3. | Szerző:

 SziasztokKedvesOlvasók!

30 éves vagyok, és van egy gyönyörű – bár minden anyának a sajátja a leg-, leg-, leg – kislányom, akivel lassan 3 éve vagyunk kettesben. Ez a blog szól azoknak az anyáknak, akik ugyanígy vannak, ilyen olyan okokból, és néha szomorúak, néha a fejüket verik a falba, néha elbizonytalanodnak, de aztán mindig talpra állnak és egy nagy mosollyal újra kezdik a dolgokat. 🙂
Őszintén bevallva, van ebben egy kis önzés is, vagy mondhatnám úgy egy kis önsegítség a nehéz napokra, na nem azokra. 🙂

Remélem jól szórakozunk majd, és rájövünk oda-vissza, hogy hasonló cipőben járunk jó néhányan, de mindig minden megoldódik.

Nóri

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!