Mikor nincs veled….

2010 december 13. | Szerző: Szaffy |

 Hercegnőm elutazott az apukájával síelni és itt döbbentem rá, hogy iszonyatosan hiányzik és nélküle annyira üres és jelentéktelen minden.
Mennyire érdekes, hogy ha van egy gyermekünk, akkor körülötte forog minden gondolatunk. A mosolya, ahogy megölel, amikor odabújik és azt mondja .-Te vagy a legszebb anyukám a világon, mikor azt mondja: – Szeretlek Édesanyukám. Minden-miden eltörpül ilyenkor és csak az létezik, hogy neki a legjobb legyen, boldog lehessen és amit csak tudsz, erődből, idődből, anyagilag kitelik meg adj neki.

S bizony a másik félben a bizalom – az apukájában most -, na ez is egy nehéz dió. Hiszen a volt párodban kell bíznod, hogy úgy vigyázz rá, ahogy te tennéd, hogy mindent megad neki, nem kiabál vele ok nélkül – ugye azért ez még nálam sem sikerül mindig — ez a fránya hajtás és munka/pénz őrület – és persze eszik rendesen és nem fázik. De azt sem teheted meg, hogy egyfolytában azt érzi a másik fél, hogy nem bízol benne és abban hogy el tudja látni a saját gyermekét.
A legnehezebb az volt, hogy felfogjam és ELFOGADJAM, hogy most nem én vagyok ott, és nem én vagyok az, aki mindentől megvédi.
De persze a napi telefonbeszélgetések megvoltak, és azzal, hogy csak hallottam a hangját már megnyugodtam, hiszen jól van és jól éri magát.

És itt jön ennek a továbbgondolása. Mikor elválsz/szakítasz, akkor bizony.csak annyi történik, az esetek egy részében, hogy TE meg az EX nem jöttök ki és nem a GYERMEK és az APA. Ő is szereti, Ő is vigyázz rá, és neki is hiányzik, mikor nincs ott mellette..

Hisz ilyenkor elég csak önmagunkból kiindulni.Lehet naivan gondolom, de ez most saját tapasztalat, mert a kisasszony apukájával ilyenekről is szoktunk beszélgetni.

Szóval nagyon várom már, hogy újra megölelhessem és puszilgathassam a szőke kis fejét :-))))))))