Jó régen már …

2010 december 6. | Szerző: Szaffy |

 Gondolom nem ismeretlen a helyzet…. Mikor annyi minden összejön, hogy még gondolkodni sincs időnk. Bizony most is ez volt. Helyettesítés, azaz plusz jó sok munka, a különórák, balett és angol, valamint a háborgó lélek. Egy pszichológusnak is elég ilyenkor rendet tenni mondjuk a saját lelkében vagy esetleg a páciensében, nemhogy egy “halandónak” 🙂 Kezdek a végére érni. Munka rendes kerékvágásban, a napi rutin ismét beállt, a lelkem is kezd megnyugodni. Így hogy egyedül vagyok, sok-sok mindenre rájöttem ER-rel is kapcsolatosan, és azon nevettem pont a múltkor, hogy mennyire illik rá a Vészhelyzet kifejezés :-). Szóval van bennem sértettség, düh, a kapcsolatunkba vetett hit elvesztése, és miután egyre többet olvasok, beszélgetek nyitott emberekkel, kezdek rájönni, hogy kell adnom még egy esélyt magunknak, mert minden passzolt és tényleg Ő is rengeteget és én is rengeteget változtam. Most hétvégén 3 napi némasági fogadalmat teszek. Nem beszélek senkivel sem, telefon kikapcsol, facebook-ra nem lépek fel, olvasok, filmet nézek és rendet teszek abban a kusza fejemben :-), de itt beszámolok a nagy semmittevésről és némaságról….