Önzőség

2010 november 24. | Szerző: Szaffy |

Google-be kattintás,és keresés, mi a magyarázata. 

ego – én; egyéniség
egocentrikus – önző, a saját érdekeit szem előtt tartó
egocentrizmus – az a viselkedés, melynek során az egyén csakis a saját szemszögéből képes látni a dolgokat és nem képes mások érdekeire odafigyelni
egoista- önző, önmagára vonatkoztató
egoizmus – önzés

Na de hol van a határ? A napokban levelezgettem egy kedves ismerősömmel, ebben a témában. Nem az elejétől másolom be, csak már a lényeges részt.

” – szerintem nem önzőség, ha magadnak Te vagy a legfontosabb…ez az elme szívatása, hogy önzőnek gondoljuk magunkat és lelki furdalásunk van emiatt..
– hűűűűűűűűűűű, ez aztán érdekes dolog.
– micsoda?:))
– hogy belénk nevelik, hogy nem szabad önzőnek lenni és nem tudjuk hol van a határ, az túlzott önzőség és az egészséges önzőség között
– eleve az ember meghasonlására épít a társadalom. hogy az EGYségből a KÉTségbe essen…érdemes a magyar nyelven elgondolkodni,nem véletlenül mondják,hogy a világ legkifejezőbb nyelve…szakrális nyelv…mindent kifejez:)) pl. lélekjelenlét …”

Na gondoltam, ezek után még kutatok, keresek, és minő meglepetés ráakadtam Dr. Csernus Imre tíz aranyszabályára.
Bevállalja? című kötetében tíz beszélgetés lelhető fel, a doktor gondolataival kísérve. Minden beszélgetés előtt van egy röpke idézet: egy-egy szabály, amit érdemes lehet követnünk.

1.      Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt…. Kemény szavak
2.      Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteit! És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket! Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz… Ezzel én is egyetértek
3.      Tartsd tiszteletben a saját érési idődet! A türelmetlen ember önmagát erőszakolja meg, amikor sietteti sorsát. Ezzel magában hordozza az örök elégedetlenséget….. Igaza van, saját tapasztalat
4.      A gondjaidért soha nem más, mindig te magad vagy felelős. Tanuld meg vállalni a következményeket a tetteid után, és nem másban keresni hibáid okát! … Gyakorlom, jelentem 🙂
5.      Az önző ember először környezetét, majd önmagát teszi tönkre. Ide vezet az önzőség. Miért teszed mással azt, amit magadnak nem kívánsz? … na igen, de hol a határ, és ha te mindig önzetlen vagy, vajon mindenki más is az lesz veled szemben?
6.      Vesztesekre márpedig szükség van. Hogy tudd, hová jutsz, ha az ő útjukat járod. Ők a viszonyítási pont. A nullák így töltik be végül küldetésüket…. én ezt így fogalmaznám meg: Az okos ember más hibájából tanul.
7.      Másra támaszkodni mindig veszélyes. Igaz, sokszor ez a könnyebbnek látszó út. De a támaszték eldőlhet. Tudod mit? Támaszkodj magadra! … ne függj a másiktól/párodtól stb.
8.      Merj szembenézni a saját tükörképeddel! Ez az első lépés a talpra álláshoz. Harc, amit meg kell vívnod a menekülések helyett. Egy napon pedig nemcsak sajátodéba, de mások szemébe is büszkén nézel majd.…. jó tanács
9.      A világban épp elég dologtól függsz akaratlanul. Ne válassz magadnak újabbat! A kiszolgáltatottság helyett a szabadságért küzdj, hogy lehess büszke is magadra! …lsd. 7-es pont
10.  A gyengeség valójában gyávaság. A gyáva embert pedig fölemészti az állandó megfelelni vágyás. Így hogyan valósíthatod meg önmagad? …. nagy levegő, és vágjunk bele 🙂

Nagyon kíváncsi lennék, hogy ki mit fűzne még hozzá. Ha van kedvetek, nosza, várom őket. 🙂